Dr. János István, a Nyíregyházi Egyetem Környezet- és Természettudományi Intézetének igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a tartós hőség komoly megterhelést okoz az emberi szervezet számára. A szakember praktikus tanácsokat adott arra, hogyan vészeljük át biztonságosan a forró napokat – különös tekintettel a szabadtéri munkát végzőkre, gyerekekre, sportolókra.

A hosszan tartó hőség nemcsak kényelmetlen, de komoly élettani kihívásokat is jelenthet – hívta fel a figyelmet Dr. János István, a Nyíregyházi Egyetem Környezet- és Természettudományi Intézetének igazgatója. Szerinte az emberi szervezet ugyan alapvetően képes alkalmazkodni a meleghez – hiszen a Homo sapiens eredetileg afrikai eredetű –, de a mai életmód és éghajlati viszonyok mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a hőhullámok hatásaira.

Három dolog, amire mindig figyeljünk

Az intézetigazgató három alapszabályt emelt ki, amelyek nélkülözhetetlenek a nyári hőség túléléséhez: Az első a megfelelő folyadékbevitel: legalább napi 2 liter, de fizikai munkavégzés esetén akár 6-8 liter folyadék is indokolt lehet. Nem mindegy azonban, hogy mit és hogyan iszunk – a nagyon hideg italok kerülendők, mert felboríthatják a szervezet hőháztartását, és gátolhatják az izzadást, ami a test természetes hőleadását biztosítja. Jobb választás a szobahőmérsékletű vagy langyos ital. Legkedvezőbb szomjoltó hatással a tiszta víz rendelkezik, az alkoholos italok (különösen a tömény) kerülendők. A második szabály, hogy védjük fejünket a napsütéstől: a rövid hajú vagy kopasz emberek különösen veszélyeztetettek, hiszen a közvetlen napfény fejre gyakorolt hatása akár hőgutát is okozhat. Kalap, sapka vagy bármilyen fejfedő alapvető jelentőséggel bír. Végül, de nem utolsósorban a fényvédelemre is fokozottan figyeljünk: a melanin bizonyosfokú védelmet nyújt az UV-sugárzás ellen, de ez nem elég. A megfelelő, minél magasabb faktorszámú naptej használata nélkülözhetetlen, különösen 11 és 15 óra között.

Strand = pihenés?

Sokan azt gondolják, hogy napozás közben pihennek, de a szakember szerint ez tévhit. A szervezet számára a napon való alvás nem pihentető, sőt: megterheli a szívet, fokozza a fáradtságérzetet. Ehelyett érdemes az árnyékban, vagy a vízben aktívan pihenni, rövid időszakokra napra menni, és a mozgást inkább a kora reggeli vagy esti órákra időzíteni.

Kiemelt veszélyben a gyerekek és a kültéren dolgozók

A gyerekek érzékenyebbek a hőmérséklet-ingadozásra, hamarabb kiszáradnak, mivel azonban testméretük kisebb, hatékonyabban hűtik magukat. Fontos, hogy rendszeresen igyanak, és kerüljék ők is a tűző napot. A szabadtéren dolgozók – például építőiparban, mezőgazdaságban vagy útfelújításoknál – extrém igénybevételnek vannak kitéve. Számukra nemcsak a fokozott folyadékbevitel fontos (akár napi 6-8 liter víz), hanem az árnyékos pihenők, védősapka, és a munkaszünetek betartása is.

Mozogjunk – de ésszel!

A fizikai aktivitást nem kell elhagyni a kánikulában sem, de meg kell válogatni az időpontot és a helyszínt. Árnyékos területeken, vízparton, vagy légkondicionált helyiségekben érdemes edzeni. A napos területen kialakított szabadtéri kondiparkok burkolata és eszközei hamar felforrósodnak, így ezek napközben alkalmatlanok lehetnek az edzésre.

Dr. János István összegzése szerint a kulcs a megelőzés: tudatos folyadékpótlás, árnyékkeresés, megfelelő öltözet, és a szervezet jelzéseinek figyelése – ezekkel enyhíthetünk a hőség okozta panaszokon, és akár a súlyos egészségügyi következmények is elkerülhetők.