A balatoni viharjelző szolgálat 92 évvel ezelőtt, 1934. július 8-án indult el - írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szerdán. Felidézték: a balatoni viharjelző szolgálat története az 1930-as évekre nyúlik vissza, amikor a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált, és a tavon zajló élénk vízi forgalom, köztük a Budapestről induló hidroplánjáratok miatt egyre sürgetőbbé vált egy figyelmeztető rendszer létrehozása. A szolgálat megszervezéséhez a végső lökést az 1931-es és 1933-as, több áldozatot is követelő viharok adták. A balatoni viharjelző szolgálatot Hille Alfréd ezredes, a Légiügyi Hivatal helyettes igazgatója indított el. Mint írták, a kezdeti időkben viharjelző ágyúk és rakéták, valamint árbócra húzható piros kosarak jelezték a közeledő vihart. A rakétás rendszert az 1980-as évek közepén váltották fel a távvezérelt fényjelzők, ezek üzemeltetését ma az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) látja el.

Közölték azt is, a mai viharjelzés korszerű megfigyelési háttérre támaszkodik: a tó körüli automata szélmérők, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízközepi mérőplatformjai, a HungaroMet több mint száz állomásból álló hálózata, radarok, műholdak, valamint a Siófoki Obszervatórium LIDAR berendezése együtt segítik a gyors és pontos figyelmeztetést. A jelzéseket 2012 óta a Balatont három medencére - nyugati, középső és keleti - bontva adják ki, így a riasztás célzottabban, mindig az érintett térségre vonatkozhat.

Az elsőfokú viharjelzés az erős, a másodfokú viharjelzés a viharos szélre figyelmeztet. A viharjelzési időszak április 1-től október 31-ig tart.

- MTI -