Kisebb metszés, gyorsabb gyógyulás – egyre több szívműtétet végeznek minimál invazív technikával a Debreceni Egyetem Klinikai Központ szívsebészetén. A mindössze néhány centiméteres metszéssel végzett beavatkozások kisebb megterhelést jelentenek a betegek számára, csökkentik a műtét utáni fájdalmat és a szövődmények kialakulásának esélyét, így gyorsabb felépülést tesznek lehetővé.

Világszerte egyre nagyobb érdeklődés és igény mutatkozik a szakma és a betegek részéről a minimál invazív, azaz kisebb metszésből végzett sebészeti beavatkozásokra, melyekre a 21. századi technikák és az egyre modernebb sebészeti eszközök adnak lehetőséget. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának szívsebészetén is mindig fontos volt a legújabb műtéti eljárások elsajátítása és bevezetése, ezért a minimál invazív programot elindító szívsebészek több hazai és külföldi képzésen is részt vettek. Az intézményben az elmúlt másfél évben folyamatosan emelkedett a kis, mindössze 5-8 centiméteres műtéti behatolásból végzett szívműtétek száma, melyek mára a napi rutin részévé váltak.

-    Az eddig elvégzett beavatkozások nagy része a szívbillentyűket és a mellkasi nagyereket érintő operáció volt. A klinikán legrégebben alkalmazott minimál invazív műtéti behatolás a szegycsont részleges átvágásával járó szívműtét, melynek során a szegycsont alsó harmada épen marad. Ennek előnye, hogy megmarad a mellkas csontos vázának egysége, mely kevésbé károsítja a légzésmechanikát, csökkenti a szöveti traumát, a vérveszteséget, a műtét utáni fájdalmat és a beavatkozást követően kialakuló sebfertőzések esélyét – ismertette Szerafin Tamás egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szívsebészeti orvosszakmai vezetője.

Az utóbbi években a szívbillentyűműtétek túlnyomó részét is minimál invazív technikával, a mellkas jobb oldalán, a bordák között ejtett 4-5 centiméteres metszésből végzik. A kéthegyű és a háromhegyű szívbillentyűk műtétei során speciális kamerákat használnak, amelyek nagyított 3 dimenziós képet biztosítanak az operatőr számára, így a beteg saját billentyűjét megtartó, annak élettani működését helyreállító billentyűplasztikák még nagyobb pontossággal és hatékonysággal végezhetőek el. A bordák közötti behatolás legnagyobb előnye, hogy a szív megközelítése a mellkas oldalsó része felől történik, a hagyományos szívműtéttől eltérően a szegycsontot nem vágják át. A betegek hamarabb nyerik vissza fizikai aktivitásukat és ritkábbak a sebgyógyulási zavarok. Emellett esztétikai szempontból is előnyösebb, mert egyes műtéteknél a metszéseket a hónalj alatt ejtik, így a hegek leengedett karok mellett szinte láthatatlanok maradnak.

-    A fejlődés itt nem áll meg. A jelenleg alkalmazott műtéti típusok köre a terveink szerint még ebben az évben bővülni fog a kis metszésből végzett koszorúér-áthidalásokkal és bizonyos típusú szívritmuszavar (pitvarfibrilláció) megszűntetését célzó beavatkozásokkal is. Mindezen technikák biztosítják a szívbetegek legmagasabb szintű sebészeti ellátását a régióban – tette hozzá Maros Tamás szívsebész főorvos.

Debreceni Tamás szívsebész szakorvos, mesteroktató pedig azt hangsúlyozta: a minimál invazív szívműtétekre való alkalmasság pontos, személyre szabott megítélésére a teljes körű rutin kardiológiai kivizsgáláson kívül speciális CT-felvételek készítésére és légzésfunkciós vizsgálatra van szükség. Ezen vizsgálatok birtokában tudják a sebészek egyértelműen eldönteni, hogy a beteg milyen műtéti beavatkozásra alkalmas.

Debreceni Egyetem